Juliette Has a Gun

Már Coco Chanel is megmondta annak idején, hogy annak a nőnek, aki nem visel parfümöt, nincs jövője. És valószínű egyetért evvel Romano Ricci, a Juliette Has a Gun alapítója is, mellesleg Nina Ricci unokája, hogy a parfüm a nő fegyvere, és nem véletlenül választotta ezt a nevet a cégének. És, hogy miért Juliette? A név a shakespeare-i, drámai hajlamú nőre utal, romantikus ideákkal megspékelve azaz Júliára.

Lady Vengeance
Látta valaki közületek az azonos című filmet? A Magyarországon a Bosszú asszonya címen futó film a koreai rendező bosszú-trilógiájának utolsó darabja, amelyben az angyali arcú és látszatra természetű Lee Geum-ja minden eszközt megmozgat, hogy bosszút álljon azokon, akik 13 évre börtönbe záratták. Majdnem biztos vagyok benne, hogy Romano Riccinek többek között ez a film adta a kezdőlöketet a parfüm megalkotásához, hogy aztán Francis Kurkdjiannal közösen létrehozzák a Bosszú asszonyát.

A Lady Vengeance a rózsára épít, de mint tudjuk nincsen rózsa tövis nélkül, ezért, hogy a drámai hatást fokozzák pacsulit kevertek hozzá. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a rózsa jelképezi a Bosszú asszonyának szépségét, ártatlan megjelenését, a pacsuli és a csipetnyi vanília pedig a lelke mélyéről felbukkanó sötétséget. Természetesen azért ne gondoljuk azt, hogy igyekeznének elcsúnyítani az illatot. A Lady Vengeance lineáris illatkompozíciónak mondható, így idővel nem sokat változik. És talán ez a legnagyobb hibája. Én szívesen érzékeltem volna benne egy kicsivel több füstösséget, ami megadná azt az érzést, hogy valóban egy drámai alkotással állunk szembe. De ha csak a pasinkat akarjuk behálózni, és a parfümünket fegyverként használni, akkor valószínűleg ez is elegendő lesz.

Citizen Queen

A Juliette Has a Gun család harmadik darabja, de mondhatnám róla azt is, hogy a Lady Vengeance nővére. Karakterre össze sem hasonlítható a két illat, kivéve a rózsa akkordot, de ez a Citizen Queenben csendesen megbújik a háttérben. Mondhatni aldehid királynő, aki egész bizonyosan jó barátnője lenne Chanel No.5-nek. Ha valaki esetleg nem képes viselni az örök klasszikust, mint például én, akkor a Citizen Queennek nyugodtan adjon egy esélyt. És biztosan állíthatom, hogy ez a parfüm sokkal veszélyesebb fegyvernek tűnik, mint a Lady Vengeance. Ez egy magabiztos, ellentmondást nem tűrő nő illata, aki elsöpri a föld színéről azt a férfit, aki szívébe tipor vagy csak egyáltalán gondolt rá.
Not a Perfume

Első gondolatom nekem is ez volt, hogy ez nem is parfüm. Hiába kentem a kezemre, alig véltem felfedezni az illatot. A csoda akkor történt, amikor véletlenül leejtettem, és összetört a parfümmintám, a folyadék fele pedig beborította a kezemet. És akkor végre kibontakozott előttem ez különlegesség. Ugyanis a Not a Perfume annak számít, mivel középpontjába egy olyan elemet helyeztek, amely többnyire csak a háttérben húzódik meg. Ez az alkotó a cetalox, amelyet az 1950-es években hoztak létre, hogy helyettesítse az egyébként méregdrága ámbrát. És mivel Romano Ricci kedvenc alkotóeleme, ezért úgy határozott, hogy vezető szerepet ad neki. A végeredmény pedig egy igencsak letisztult alkotás, amely tökéletesen illeszkedik a parfümvilág minimalista trendjéhez. Kissé fás, kissé krémes, kissé meleg, és miután egy jó adag ráborult a kezemre nem győztem elszakadni tőle. Mivel ez is egy lineáris alkotás ezúttal sem kell nagy változásokra számítanunk, lehet élvezni a megszagolni és megszeretni effektet. És az, hogy nagyobb mennyiségre volt szükségem, ahhoz hogy egyáltalán érezzem, nem jelent semmit, mert lehet, hogy a hiba az én készülékemben van.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük