Parfümleckék kategória bejegyzései

Parfümök, illatok, szagok, mint afrodiziákumok

Én többnyire azért viselek parfümöt, hogy jobban kifejezzem a személyiségemet, hangulatomat, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy előfordul, hogy azért spriccelek valamilyen illatot magamra, hogy vonzóbbnak gondoljon, érezzen a párom.  Régebben amikor még szingli voltam vagy egy kapcsolat elején ennek még nagyobb jelentőséget tulajdonítottam. Valami olyan parfümöt viselni, amivel azonnal megbabonázhatom a férfit. 🙂

Elárulok egy titkot: olyan parfüm, illat , ami mindenkit rabul ejt , nem létezik. De orrunk igenis hatalmas szerepet játszik a párválasztásban.  Tudják ezt jól a parfümcégek is, hiszen körülbelül a parfümök 90 % -át szexuális jellegű reklámokkal próbálják eladni.

A szaglásunk az egyik legősibb érzékszervünk, amely közvetlen összekötettésben van a memória bázisunkkal. Az érdekes dolog, hogy ha megérzünk egy illatot gyakran egy esemény, egy hely, egy személy ugrik be. Például megcsapja az orrunkat a sülő mézeskalács gyömbéres illata és hirtelen gyerekkorunk karácsonyairól nosztalgiázunk. Vagy Old Spice és izzadságszag lebegi körbe a konditermet, mire nekünk eszünkbe jut egy szupermeleg nyári nap, amikor édesapánk verejtékező homlokát törölgette fűnyírás közben. Tehát ebből kiindulva a csoda és a varázslat, nem a legújabb parfüm megvásárlásában lesz, amelynek legújabb reklámplakátján David Gandy félmeztelnül síel szintén félmeztelen barátnőjével, mert a szexuális vonzalom oly hatalmas közöttük a parfümnek köszönhetően, hanem abban, hogy viseljük ugyanazt a parfümöt minden randin, amíg az illatmolekuláink elég mélyen bevésődnek a kiszemelt memórialemezére. Itt jegyezném meg, ha lehetséges próbáljuk meg elkerülni, hogy ugyanazt a parfümöt viseljük, amit a partnerünk anyja, apja, nagyanyja, első nagy szerelme, az exe, akit gyülöl stb. Mert, ha egy valamit nem szeretnék az az , hogy romantikus pillanatokban , amint éppen belecsókolnak a nyakunkba, hirtelen a szülők képe ugorjon be….

William Adolphe Bouguereau The Birth of Venus

Tudom, tudom sokan már azon vannak, hogy a feromonok fontosságára hívják fel a figyelmemet.  A feromonok  apró, szemnek láthatatlan kémiai vegyületek, amelyek  fontos szerepet játszanak az állatvilágban a párválasztásban, területek megjelölésében. Az emberi fajban  is találhatóak  feromon jellegű hormonok, amelynek tanulmányozása nehézkes kissé, az emberek tisztaságra való hajlama miatt, ugyanis gyorsan le is mossuk őket magunkról.   A kutatások azonban kimutatták, hogy a nők ovuláció idején több feromont termelnek , és fogékonyabbak a férfiak által kibocsátott feromonokra.  A feromonoknak szerepe van abban, hogy bizonyos emberekhez jobban vonzódunk, szexibbnek találjuk az illatát, szagát. Én mondjuk vallom, hogy akit igazán szexinek találok, azt olyankor sem érzem büdösnek, amikor megizzadt, hogy nemi szervének szaga is inkább játszadozásra hív. De arra kérnék mindenkit, ne dobjon ki felesleges ezreket az ablakon feromonos parfümökre, amiknek talán csak annyi haszna van, hogy elegendő önbizalmat ad viselőjének , ami már önmagában fél siker.

Na de akkor mit viseljünk az első randin, vagy ha el akarjuk tekerni valakinek a fejét? Itt visszatérnék arra, amit pár sorral feljebb írtam, az önbizalom, a magabiztosság szexi. Szóval viselj valamit, amit szeretsz, ami neked tetszik, amiről úgy érzed kihangsúlyozza a személyiséged!

Neked mi a véleményed a parfümök, illatok és szagok befolyásolnak bennünket a párválasztásban ?

Kávé és parfüm

Biztos minden megszállott parfümrajongó, aki képes órákat eltölteni egy parfümériában, tapasztalta már, hogy egy idő után, mintha az illatok egybefolynának, és nehezebben vagy egyáltalán nem lennének képesek különbséget tenni a parfümök között. Nincs ebben semmi különös, elfáradnak a szaglósejtek. Elméletileg ezért helyeznek el a polcokon kávészemekkel megtöltött üvegcséket, hogy felfrissítsék a szaglásunkat. De vajon van ennek valóság alapja?
Alvery Gilbert What the nose knows című könyvében is megemlíti ezt az elképzelést, amelynek semmiféle tudományos alapja sincs, és sokkal inkább csak egy marketing fogás. Azt írja, hogy mivel az őrölt arabica kávéban huszonhét aroma van, amely befolyásolja annak illatát, hogyan is lenne képes megtisztítani a szaglásunkat? És ez egy nagyon jogos pont.

Szóval mellőzhetjük a kávészagolgatást? Talán nem teljesen, ugyanis a frissen őrölt kávénak nagyon erős a szagmegkötő-képessége. Kávéőrlés során semmilyen aromás anyag nem lehet a közelben, az őrlést végző munkások nem dohányozhatnak, nem viselhetnek parfümöt, ugyanis ezeket az illatmolekulákat a kávé magába szívja, és ez nagy mértékben meg fogja változtatni annak minőségét. Ebből a szempontból van értelme a kihelyezett kávénak, de csak abban az esettben, ha az valóban friss, és nem hetekkel vagy hónapokkal azelőtt cserélték utoljára. Így a kávé képes lesz összegyűjteni az orrunk körül és a levegőben keringő molekulákat, mintegy azt a hatást keltve, hogy a szaglásunkat frissítette fel.
Nektek mi a véleményetek? Ti egyáltalán parfümtesztelés során beleszippantotok néha-néha a kávés üvegekbe?

Parfümleckék- rózsaolaj, levendulaolaj, narancsvirágolaj

A Lush volt olyan kedves és készített néhány videót, azokról az olajokról, amelyeket saját termékeikben is gyakran használnak.

1. Rózsaolaj

A rózsaolajat a virág szirmaiból nyerik gőzdesztillációval. A szirmok begyűjtésének ideje igen rövid körülbelül egy hónapig tart áprilistól-májusig, hajnalban végzik a munkát, még mielőtt túl meleg lenne, és még aznap fel is dolgozzák őket. Gyakorlott szedők akár 50 kg szirmot is képesek összeszedni, de ez csekély mennyiség ahhoz képest, hogy egy kilogramm rose absolute olajhoz egy tonnányi virágra van szükség. Így máris érthetővé válik miért ez a legdrágább alapanyag a parfümgyártásban. Olajgyártás céljából leginkább Bulgáriában, Marokkóban, Franciaországban és Törökországban termesztenek rózsát.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=SwiY2ZB_yoU&w=480&h=390]

 

2. Neroliolaj

A neroliolajat vagy más néven narancsvirágolajat a narancsfa virágszirmaiból nyerik szintén gőzdesztillációval.  A fa virágzása áprilistól májusig tart, de a virágok begyűjtésére csak a meleg, kora reggeli órákban kerülhet sor. Ha túl hamar szedik le a virágokat alacsony lesz az olajtartalma, viszont ha túl későn, akkor számolni kell azzal, hogy addigra az olaj többsége elillan.  Több országban is termesztenek narancsfákat, de a legelismertebb ültetvények Franciaországban és Tunéziában találhatóak. A tunéziai neroliolaj kiváló minősége annak is köszönhető, hogy az ültetvények családoké és kisebb farmoké, ahol nem használnak vegyszereket, és minden munkafolyamatot kézzel végeznek.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=JQm7RCTQY78&w=480&h=303]

 

3. Levendulaolaj

Provence levendula mezőiről nyerik a legkiválóbb minőségű olajat, közel kétezer farmernek adva ezzel munkát. A kék virágokat nyáron gyűjtik be, amelyből aztán szintén gőzdesztillációval jutnak az olajhoz. A levendula esszencia kinyeréséhez nem kell több, mint fél óra. Érdekesség, hogy habár Franciaországban már többnyire rendelkezésre áll a gőzdesztilláció modern és egyszerűbb formája, mégis akadnak még gazdák, akik a tradicionális eljárást alkalmazzák. A videóban mindkét módszert bemutatják.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=h-vlvvzVa10&w=480&h=390]

 

Vannak személyes élményeitek ezekkel az olajokkal?

 

Parfümleckék- Fás és bőrös jellegű illlatok

Csupán két kisebb csoport maradt hátra az illatcsaládok ismertetéséből. Kezdjük a fás illatcsalád jellemzésével mai parfümleckénket.

A fás kompozíciókban a szívjegyek és bázisjegyek fás akkordjai  egymást hangsúlyozzák. Többnyire száraz hatásúak, gyakori akkordja a cédrus, a szantálfa és a vetiver. A balzsamos, egzotikus féléket és a gyanta jellegűeket általában fűszeres és citrusos jegyekkel társítják. Pl.: L’Artisan Perfumeur Dzing!, Caron L’Anarchiste.

Öt alkategóriája van. Ebből az első a fás-vizes jellegű parfümök csoportja, ahol a fás szívjegyeket keverik fűszeres akkordokkal és vizes jegyekkel. Jellemzően férfi illatokat tartalmaz. Pl.: Aramis Always for Him

A fás-fűszeres illatok nagyon maszkulin parfümöket eredményeznek, persze azért található egy-két női kompozíció is. A parfüm szívében és bázisában is vannak fűszeres jegyek. Olyan illatokra kell gondolnunk, mint pl.: Burberry The Beat for Men, Calvin Klein CK Free, YSL Jazz.

A fás karakterű parfümökben a tölgymoha és a labdanum használata, amelyek egyébként tipikus chypre parfüm összetevők, hozzák létre a fás-chypre kategóriát. Nagyon gazdag és intenzív illatot eredményez ez a társítás. Pl.:Ralph Lauren Polo, Aramis Aramis stb.

A fás-virágos-pézsmás illatokban a fás karakter még mindig dominál, de a parfüm virágos jegyekkel nyit, mint például ibolya és frézia, és a pézsmát fedezhetjük fel a bázisjegyei között. Azt hihetnénk, hogy ide túlnyomórészt női parfümök tartoznak, de itt is a férfi illatok vannak többségben. Pl.: Bruno Banani Pure Man, Dior Fahrenheit, Etat Libre d’Orange Jasmine et Cigarettes

Elérkeztünk az utolsó kategóriához a fás-fűszeres jellegű illatokhoz, ahol a fás jegyekhez meleg és/vagy kesernyés fűszereket kevernek, mint bors, szegfűszeg, fahéj vagy szerecsendió. Tipikus férfi ilat. Pl.: Cacharel Amor pour Homme, Davidoff Adventure, Jil Sander Sport for Men, Zirh Ikon.

A bőr illata az egyik legrégibb összetevő a parfümgyártásban. Édes, füstös, kissé kátrányos illata van, amelyet előszeretettel vegyítenek chypre akkordokkal. Bőr jellegű illata van a laboratóriumi körülmények között előállított antilopbőrnek, a sztiraxnak, amely az amerikai ámbrafa aromás gyantája, az atlasz cédrusnak, a nyírfának. Nincsenek külön alkategóriái, és leginkább férfi parfümöket találhatunk ebben a csoportban is.  Pl.: Caron Tabac Blond, Diesel Only The Brave.

Ezzel be is fejeztük az illatcsaládokat. A mai nap leginkább férfi illatokkal találkoztunk, de azok a hölgyek, akiket ez a téma nem annyira érdekel, gyönyörködjenek a csodaszép modellfiúkban, amíg visszatérek valami nőiesebb anyaggal.

Parfümleckék- Orientális és chypre parfümök

Az orientális illatcsalád középpontjában az ámbra áll, amely melegséget és érzéki hatást kelt a parfümökben. Ezenkivül gyakori szereplői ezen illatoknak a pézsma, a vanília, az egzotikus gyanták, amiket előszeretettel kevernek egzotikus virágokkal és fűszerekkel. Néhány példa: YSL Opium, Avon Little Black Dress, Viktor and Rolf Flowerbomb stb.

Viszonylag sok alcsaládja van, a egyik legnépesebb  az orientális-virágos kategória, amelyben a meleg, édes alaphoz olyan vele harmónizáló virágokat kevernek, mint a tubarózsa, gardénia, tiara vagy a szegfű fűszeres illata. pl.: Annick Goutal Grand Amour, Bvlgari Jasmine Noir, Guerlain Shalimar stb.

Az orientális-aromás illatokban az aromás jegyek, mint például a levendula, a rozmaring, a tölgymoha vagy a kumarin frissítő hatást visznek az orientális kompozícióba. Ezek leginkább férfi illatok. Pl.: Giorgio Armani Armani Attitude, Hugo Boss  Boss in Motion, Lancome Hypnose Homme stb.

Az orientális- fűszeres parfümöknél a fahéj, a szegfűszeg, a szerencsendió fűszeres illata keveredik a fák és gyanták orientális akkordjaival. Pl.: CK Obsession, Chanel Coco, Kenzo Jungle L’Elephante.

Az orientális-vaníliás kategória olyan édes illatokat foglal magában, amelyekben az orientális komponensekhez még több melegséget adó jegyeket kevertek, mint például vanilia, csokoládé, karamella, mogyoró, méz. Ilyen parfümök : Acquolina Chocolovers, Escada Magnetism, Lolita Lempicka L , Thierry Mugler Angel.

Az orientális-fás csoport a legnépszerűbb az orientális csoportokon belül. Körülbelül ugyanannyi női, mint férfi illatot találhatunk közte. A megszokott orientális jegyeket fás jegyekkel gazdagítják, úgy mint meleg szantálfával vagy a cédrus vagy vetiver szárazabb jegyeivel.  Pl.: Bvlgari Black, Estee Lauder Sensuous, Dior Dolce Vita.

A chypre illatcsalád nevét az 1917-ben megalkotott azonos nevű Coty parfümről kapta. Chypre franciául annyit tesz Ciprus. Olyan „éles” parfümök tartoznak ide, amelyeket a tölgymoha, labdanum, pacsuli és bergamot harmóniájára építenek. Ide tartozik pl.: Dior Dioressence, Eau d’Italie stb.

Csupán két kategóriája van, ebből az egyik a chypre-virágos, ahol az olyan virágos jegyek, mint a rózsa, a gyöngyvirág vagy a jázmin lesznek részei a chypre kompozíciónak. Pl.: Cacharel Noa Dream, Chanel Chance, Robert Piguet Bandit stb.

A másik csoport a chypre-gyümölcsös, ezekben a parfümökben a sárgabarack, az őszibarack, az erdei szamóca vagy az egzotikus gyümölcsök tökéletes harmóniát alkotnak a chypre jegyekkel, és melegséget és gazdagságot adnak az illatnak. Pl.:Chanel Coco Mademoiselle , Dior Miss Dior Cherie, Guerlain Mitsuko stb.

Parfümleckék-Citrusos és aromás parfümök

Igazán nem nehéz kitalálni,milyen illatjegyek lehetnek jellemzőek a citrusos illatcsaládra. Nagyon régi és gyakori illatcsalád, amely a citromra, mandarinra, narancsra, bergamotra, grapefruitra vagy egyéb más olyan jegyre épül, amely citrusos,fanyar, aromás.  Citrusos illat például: Lancome O de Lancome, Mexx Women, Tommy Hillfilger Tommy Jeans.

Csupán két alcsaládja létezik: a citrusos-aromás és a citrusos-gourmand. Az előbbinél a citrusos jegyekhez aromás fűszereket kevernek, mint a levendula, rozmaring, menta, kömény. Így születhettek meg olyan illatok, mint : Annick Goutal Eau d’Hadrien vagy az Aramis Life.

A citrusos-gourmand kategóriában az édes citrusok (lime, narancs) egyesülnek egyéb citrusokkal, és ezt bolondítják meg vaniliával, karamellával és édes virágok illatával. Nem túl gyakori illatcsalád ez, épp ezért nehéz olyan példát említeni, ami Magyarországon is ismert lehet. De azt hiszem találtam egyet : L’occitane Honey and Lemon.

Az aromás illatcsaládba tipikusan férfi illatok tartoznak, ezek a parfümök gyógynövények, fűszerek illatakkordjaira épülnek: zsálya, rozmaring, levendula, kömény vagy egyéb olyan növényeket tartalmaznak, amelyeknek zöldes-fűszeres illata van. Gyakran kombinálják citrusos jegyekkel is. Pl.: Burberry Summer for Men, Kenzo Homme Fresh.

Az aromás illatoknak már sokkal több alcsaládja létezik. Az aromás-vizes illatok a tengervíz friss akkordját tartalmazzák. Jó példája a CK One Summer 2009 vagy a Bvlgari Pour Homme.

A legtöbb illatot az aromás-páfrányos kategóriában találhatjuk. Nevével ellentétben nem tartalmaz páfrányt, a név ezen illatcsoport első darabjára utal, a Fougere Royalra 1882-ből. (A fougere franciául páfrányt jelent.) Ekkor használtak  szintetikus kumarint elöszőr, ami a legjellemzőbb akkordja az aromás-páfárnyos parfümöknek. A kumarin olyan növényekben található, mint a tonkabab, szagos müge, ökörfarkkoró. Meleg illata van , leginkább a frissen kaszált széna illatához hasonlítható. A páfrányos parfümök kedvelt összetevői még a levendula, moha, fa, geránium. Pl.: CK IN2U for men, Givenchy Xeryus, Lacoste Red stb.

Az aromás-gyümölcsös illatok viszonylag fiatal kategória, leginkább férfi és unisex illatokat tartalmaz. A friss gyümölcsös akkordok keveredése az aromás jegyekkel friss, nyirkos, egzotikus hatást kelt. Pl.: Puma Aqua Men, Azzaro Chrome Legend

Az aromás-zöld illatokban az aromás akkordok mellett erőteljesebben hangsúlyozzák a fű vagy a levelek zöldes jegyeit. Pl.: Hugo Boss Hugo, Bruno Banani Man stb.

Elérkeztünk az utolsó kategóriához, az aromás-fűszeres illatokhoz. A fűszerek használatával egészen friss és hűvös hatást érnek el. Ez is tipikusan férfi illatcsoport. Pl. Hugo Boss Elements, Jil Sander Sun Men.

Parfümleckék- Virágos parfümök

Elméletileg a parfümcsaládokat azért hozták létre, hogy megkönnyítsék az életünket. Például, ha tudjuk, hogy kedvenc parfümünk melyik család tagja, könnyebben választhatunk magunknak új parfümöt, tudván azt, hogy milyen illatkategóriához vonzódunk. Gyakorlatilag viszont a parfümériákban nem sok információ áll rendelkezésünkre arról, hogy melyik parfüm hova tartozik, és gyakran az eladó sem rendelkezik valami bőséges ismerettel a parfümökről. De azért mégiscsak érdemes átnézni milyen parfümcsaládok léteznek, és ha valami új parfümről olvasunk esetleg, ha megemlítik melyik kategória tagja, akkor máris magabiztosabban el tudjuk dönteni, mit is várhatunk az adott illattól.

A következő illatcsaládok léteznek: citrusos, virágos, aromás, fás, orientális, chypre, bőr. A felosztásban néhány helyen találhatunk eltéréseket, de lényegében ezek nem nagy különbségek. Azért, hogy ne legyen könnyű  dolgunk, az egyes illatcsaládoknak vannak alcsaládjaik is, hiszen ritka a csupán egyetlen illatcsoportból megalkotott parfüm, szeretnek keveredni.

A legismertebb illatcsoport a virágos, ide tartozik a parfümök nagy része. Egyértelmű: a virágok állnak a középpontjában, ennél több információt az alcsoprtokból tudhatunk meg.

Virágos-aldehides: Legismertebb tagja és egyben a csoport első darabja: a Chanel No.5, amely egy összetett virágillat, de nagy számban tartalmaz aldehides jegyeket, ami szintetikus anyag, és ezt az összetevőt ekkor alkalmazták először a parfümgyártás során. Egyéb ismertebb virágos-aldehides parfümök: Estee Lauder White Linen, Agent Provocator Maitresse.

Virágos-vizes: Ezek a friss kompozíciók, a virágos jegyeken kivül tenger vizes jegyeket és vizi virágokat és növényeket tartalmaznak. Ilyen például: Avon Pur Blanca, Bvlgari Omnia Crystalline, Escada Into the Blue.

Virágos-gyümölcsös: A virágos illatcsaládon belül a legnagyobb csoport. Az 1990-es évektől vált igazán népszerűvé. Napjainkban is igen népszerű, megfigyelhető egyfajta trend az utóbbi időben, ami a gyümölcsös jegyek alkalmazásának gyakoriságát illeti. Ezen csoportok tagjai ra jellemző, hogy felfrissítenek, könnyűek, levegősek édes, gyümölcsös beütéssel. Pl.: Cacharel Amor Amor, Diesel Fuel for Life Unlimited, Dolce and Gabbana Light Blue, Donna Karan New York, YSL Baby Doll.

Virágos-gyümölcsös-gourmand: Igen, tudom ez így elég meghökkentően hangozhat, de azon parfümök száma, ami tartalmaz valamilyen ínyenc, ételre emlékeztető jegyet egyre nő. Ilyen jegyek például a karamel, csokoládé, cukorka, stb. Pl.: Aquolina Pink Sugar, Britney Spears Fantasy.

Virágos-zöldes: Zöldes jegyek alkalmazásával, mint például a fű, levelek ,friss és fanyar hatást lehet elérni a virágos kompozíciókban. Ilyen alkotás például: Chanel No. 19, Elizabeth Arden Arden Beauty, Kenzo Parfum D’Ete.

Virágos-fás-pézsmás: Elérkeztünk az utolsó csoporthoz ebben a kategóriában. Túlnyomórészt virágos jegyeket tartalmaz, amihez fás és/vagy pézsmás jegyeket kevertek, hogy ezzel tegyék melegebbé és mélyebbé az illatot. Pl.: Burberry The Beat (nagy kedvencem), Kenzo Amour, Marc Jacobs Daisy stb. A virágos parfümökről most ennyi, legközelebb folytatjuk a többi illatcsaláddal

Magnólia

Rajongásom a magnólia illatjegy iránt különös módon egy tusfürdővel kezdődött. A DM limitált kiadású tusfürdője oly annyira magával ragadott, hogy utána megszállott módon kezdtem érdeklődni, azon parfümök iránt, amelyek magnóliát is tartalmaznak. Habár igen sok illat tartalmazza ezt az illatjegyet, de csupán egy maroknyi azoknak a száma, amelyek teljes egészében e köré épülnek. Nem túl nehéz felismernünk ezeket, hiszen legtöbbször már a nevük is utal a magnóliára  pl.: Kenzo Eau de Fleur de Magnolia.

A magnólia vagy, ahogy Magyarországon ismerik őket, a valódi liliomfák a legősibb zárvatermők közé tartoznak. Gyakran keverik össze őket a tulipánfával. A liliomfáknak közel nyolcvan különböző faját tartják számon.  Ezen okból kifolyólag ahány fajta, annyi illat. Tehát, ha valaki magnólia jegyről beszél a parfümgyártásban, nem lehetünk biztosak benne, melyikre gondol, melyiket használták az adott parfümhöz. A leggyakrabban használt liliomfa talán a Magnolia grandiflora (örökzöld liliomfa), amelynek édes, virágos aromája van, citrusos felhanggal. A Magnolia denudata illata rózsa és fahéj keveréke, míg a Magnolia liliflora avagy  a kínai liliomfának nem túl erős, enyhén fahéjas-rózsás illata van gyengéd zöld jácint beütéssel. Persze ez csak egy-két példa. Ha bárkinek van más tapasztalat, ne habozzon megosztani velem.

Szakértők szerint az egyik legjobb magnólia, amit eddig alkottak Yves Rocher Magnolia-ja. Nekem már sajnos nem volt alkalmam megszagolni és kipróbálni ezt a parfümöt, ugyanis évekkel ezelőtt kivonták a forgalomból. Azonban szerencsére található más csodás magnólia-parfüm is a piacon.

Ilyen például az Eau de Fleur de Magnolia a Kenzotól. Kenzo egyike a kedvenc parfümházaimnak, mindig képesek a megújulásra és nem követik mindenáron az adott trendeket. Ennek a parfümnek a megjelenésére az európai piacon csaknem egy évet kellett várnom. Ugyanis elöszőr csak  Ázsiában hozták forgalomba. Elég sok olyan parfüm van, amely csak ezt a piacot célozza meg, és ezért kissé aggódtam is, hogy talán soha nem lesz lehetőségem tesztelni. De érdemes volt várnom rá.  Az Eau de Fleur de Magnolia a Les Eaux De Fleur kollekció darabja, jelenleg négy parfüm tartozik ide, mindegyik egy-egy Ázsiára jellemző virág köré épül. A liliomfák háromnegyede Ázsiában őshonos. A Francis Krukjdian alkotta Magnolia finom és gyengéd illat, amely a magnólián kivül citrusos jegyeket tartalmaz. Tökéletes mindennapi parfüm, amelyben a citrusos nyitás után krémes illat marad hátra. Semmi tolakodás nincs benne, és lágyan ölel körül bennünket egész nap.

A Magnolia Romana, amely az Eau D’Italie olasz exluzív parfümház kreációja, teljesen más eset, inkább friss és áttetsző illat, mint meleg. Ezt valószínűleg nem csak azért lehet, mert más magnóliát használtak fel hozzá, hanem mert a bazsalikom zöld, friss illatát is hozzákeverték és ezen kivül még szerecsendiót, citromlevelet, nerolit valamint a bázisjegyeihez fehér pézsmát és cédrust. Ez is finom virágos illat, amely leginkább nappali viseletre lehet jó választás, mégis hozzám a Kenzo sokkal közelebb áll, talán mert a Magnolia Romanat konzervatívabbnak érzem.

Persze ez nem minden. Sok magnólia-parfümöt kell felfedeznem még. Itt van mindjárt Acqua di Parma Magnolia Noblie-je vagy Helena Rubinstein első parfümje a Wanted, és még sorolhatnám. Nektek van valamilyen magnóliás parfüm- vagy illatélményetek? Vagy csak olyan virág, aminek az illatáért odavagytok?

(kép:Tanaka Juuyoh)

Parfümleckék- az illatpiramis

Ahhoz, hogy magabiztosan mozogjunk az illatok világában, érdemes néhány alapvető fogalommal felruháznunk magunkat. Első alkalommal ismerkedjünk meg az illatpiramis fogalmával, amely nagy segítségünkre lehet abban, hogy el tudjuk képzelni, milyen illattal is állunk szembe, már az illatjegyek elolvasása után lehet valamicske elképzelésünk arról, hogy vajon szeretni fogjuk-e a parfümöt vagy sem.

Az illatpiramis, amelyet William A. Poucher dolgozott ki az 1920-as években, a parfümöt alkotó összetevők párolgási sebességét ábrázolja. A piramis három részre osztható: fejjegyre, szívjegyre és alapjegyre.

A fejjegyben találhatók a leggyorsabban elpárolgó aromák. Ezek adják az első benyomást az illatról, és általában 5-30 percig érezhetőek.

A szívjegy adja a parfüm karakterét. Néha már az első pillanattól érezhetőek, de általában 10-30 perc szükséges, hogy teljes egészében kibontakozhassanak a bőrünkön. A szívjegyben használt összetevők határozzák meg, hogy milyen illatcsaládba sorolják az adott parfümöt (virágos,orientális, chypre stb.).

Az alapjegyek maradnak fent a bőrön legtovább, de egyfajta fixálószer szerepük is van, ugyanis lelassítják a könnyebben elillanó illatjegyek elpárolgását, meghatározva ezzel a parfüm tartósságát is.

Legközelebb az illatcsaládokról szólok részletesebben.