Volt idő, amikor dohányzás a szabadság szimbóluma volt a nők számára. Amikor először gyújthattak rá nyilvános helyen, amely addig csupán a férfiak kiváltsága volt,  az  egyben egy lépés volt a női egyenjogúság felé.  A dohányzás és a cigaretta egyben szexuális szimbólummá is vált, és a vampok és femme fatale-ok nélkülözhetetlen eszközévé.

1919-ben járunk Franciaországban, amikor is Ernest Daltroff, a Caron ház alapítójának keze alatt elkészült az ikonikus, az első bőr jellegű parfüm, a Tabac Blond, ami annyit jelent könnyű dohány. Ez a provokatív parfüm, amely a női egyenjogúság hajnalán született meg, nem tartalmaz dohány jegyet, mégis füstös, sötét és veszélyes.

A femme fatale illata, a végzet asszonyé, aki elcsábítja, behálózza és kénye-kedve szerint játszik a férfival. Egyet kell értenem Chandler Burrel, amerikai parfümkritikussal, aki szerint az a férfi, aki egy olyan nőt visz haza bemutatni az anyjának, aki ezt a parfümöt viseli, ne számítson arra, hogy az anyja szeretni fogja a lányt, mert pontosan tudni fogja, hogy a fiát végérvényesen elvesztette.

A Tabac Blond nem változik szignifikánsan az idő múlásával. A fejjegyben lévő szegfű és bőr erős, agresszív illata viszonylag hamar lecsendesedik, erősebbé válik a parfüm szívében az ylang-ylang érzékisége. Az alapjegyekben ámbra, pacsuli, vanilia, cédrus keveredik. Veszélyes parfüm, amelyet csak módjával használjunk, hacsak nem az a célunk, hogy uraljuk a környezetünket.

Nem Ernest Daltroff volt az egyetlen, akit a dohány és a femme  fatale-ok megihlettek. Csaknem kilencven évvel később 2006-ban, Etat Libre d’Orange Perfumes, az avantgárd parfümház orra, Antoine Maisondieu megalkotta a Jasmine et Cigarettes-t. Ez a parfüm pont az, amit a neve alapján sejthetünk: tömény, érzéki jázmin és szárított dohány.

Nem olyan mellbevágó, mint a Tabac Blond, de legalább olyan szexi. A jázmint afrodiziákumként használják, az aromaterápiában, és nem véletlen, hogy ezt a parfümöt azon nőknek dedikálták, akik úgy gondolják, hogy nemcsak joguk van a szexhez, de élvezni is akarják azt.  Tudnak élni a nőiességükkel, és élvezik azt, de nincs bennük az a könyörtelenség  a férfiakkal szemben, ami a Tabac Blond nőkben.

A Jasmine et Cigarettes nő olyan, mint a style ikon, Jane Birkin, akinek a neve leginkább a híres francia számról, a „Je T’aime…Moi Non Plus”-ról ugorhat be.  Szexi, provokatív mégis nagyon nőies.

A Jasmine et Cigarettes hozzám sokkal közelebb áll, mint a Tabac Blond, annyira hogy teljesen beleszerettem ebbe a színtiszta jázmin illatba, amelytől hihetetlenül nőiesnek érzem magam, arról nem is beszélve, hogy a Tabac Blond bármennyire is jól sikerült parfüm, de én sohasem voltam egy Tabac Blond-bestia.