Az elmúlt napokban, hetekben nem vágytam komplikált, rafinált parfümökre, helyette csupán egy olyan illatra, amely komfortot nyújt, csendességet, nyugalmat sugároz magából. Két parfümre is találtam, amely az előbb említett kritériumoknak megfelel, és habár az összetevők tekintetében nem sok közös nevezőre akadunk, a Tocca Violette és a L’Été En Douce a L’Artisan Parfumeur-től szerintem akár testvérek is lehetnének.
Az ibolya köré épül Tocca Violette parfümje. A parfüm köré épített sztori elbüvölő és bájos : egy eltávon lévő ifjú katona és a francia Le Bon Marche parfümpultja mögött álló fiatal lány forgószélszerű szerelmét idézi meg az 1940-es évekbeli Párizsban. Már a nevéből egyértelműen kiderül (Violette), hogy a főszerep az ibolyáé ebben a parfümben. Az ibolya az ibolyafélék családjának névadója és egyben legnagyobb nemzetsége mintegy 450 fajjal. Érdekes azonban, hogy nem mindegyik ibolyát árul el az illata, csupán néhányat, többek között a félárnyékos helyen élő illatos ibolyát. Azonban az illatszeripar szintetikus úton állítja elő az ibolya illatú termékeket, amelynek valószínűleg az is az oka, hogy az ibolyavirág-olaj az egyik legdrágább illatszer alapanyag.
Violette egy csippetnyi gyömbérrel indít, amely nem tart túl sokáig. Majd erőteljessé válik a szerény ibolya. Szeretem, ahogy az ibolya ártatlan illata keveredik pézsmával és fás jegyekkel, ezzel mélységet adva az ibolya egyébként könnyed, púderes illatának. A Tocca Violette könnyed, cukrozott ibolya, amely szemet gyönyörködtető dísze lehetne, bármely tortadekorációnak. Ugyanakkor nem hivalkodó, tökéletes viselet lehet akár munkahelyre, iskolába vagy első randira, ahogy alkotói is elképzelték.
A L’Été En Douce szintén romantikus, ártatlan jellegű parfüm, amely engem teljesen megkavart , ami az alkotójegyeit illeti. Ugyanis teljes meggyőződéssel hittem egy ideig, hogy ugyancsak ibolyás illat. Egészen addig, amíg le nem csekkoltam az illatjegyeit és sehol sem említették az ibolyát. Mondhatni megkérdőjeleztem saját orromba vetett hitem egy pillanatig. De aztán annak tudtam be az egészet, hogy valószínűleg azért társítottam a két illatot egymáshoz, mert mindkét parfüm könnyedséget, légiességet, sugároz magából. A L’Été En Douce zöldesebb és frissebb karakterében, mint a Violette. Azonban a pézsma jelenléte mindkét parfümnél érzékelhető, és nagyon hasonló.
Mindkét parfüm sokáig megmaradt a bőrömön. Közel 4-5 órán keresztül. Nem fogja azonban mindenki érezni, amint belépünk a szobába, közel kell hozzánk hajolni vagy belépni a személyes terünkbe. Violette és L’Été En Douce azt hozta, amit kerestem, komfortot és csendességet azokra a napokra, amikor erre van szükségem.
L’ Artisan Parfumeur L’Été En Douce illatjegyei: pézsma, narancsvirág , hársfavirág
Tocca Violette illatjegyei: gyömbér, koriander, bergamot, bulgáriai rózsa, ibolya, fekete szeder, cédrus, kasmír pézsma, benzoin
